"Anyámnak nem gyújtottam gyertyát. A fényt nem lehet megvilágítani” Szabó

Először is azzal szeretném kezdeni, hogy nekem a kedvenc íróm Szabó Magda.Minden amit ő ír számomra remek.Rangsorolni nem tudnám műveit, mivel amikor már azt hiszem, hogy igen ez és ez a kedvenc könyven tőle, akkor elolvasom egy másik regényét , és az is ugyanannyira tetszik.Szóval szerintem nagyszerú írónő. Egyik remekműve közé tartozik ez a könyv is.

Sarah Connor és fia, John annak szentelik életüket, hogy megakadályozzák egy olyan jövő beteljesülését, amelyben az emberi faj eltűnik a Földről. Küldetésükben segítségükre van Dieter von Rossbach, az egykori terrorelhárító ügynök, aki akarata ellenére lesz a T-101-es Terminator egység fizikai modellje. Együttes erővel sikerül megsemmisíteniük a Cyberdine titkos kutatótelepét és elpusztítaniuk a félelmetes I-950-es Infiltratort, még mielőtt az elvégezhetné a feladatát.

Mennyire olvasunk magyar könyvet?

Írd meg milyen könyv, könyvek a legjobbak szerinted, amelyek szerzője magyar.

Üdv mindenkinek!

Egy ismerősöm keresné megvételre Robert A. Heinlein Csillagközi invázió c. könyvét. (Igen, erről írtam egy kritikát, de én nem adom el az enyémet :-D ) Elmondása szerint az új kiadás valami 5000 HUF környékén mocorog, de ennyit nem akar kiadni érte. Az első kiadás anno 659 HUF volt. Akinek esetleg megvan, de nem jött be neki és megválna tőle, kérem jelezze és talán meg tudnak egyezni. :-)

Sarah Connor és fia, John ismeri a kegyetlen valóságot, a jövöt, amelyben a Cyberdyne Corporation megalkotja a Skynet programot. A jövőbeli gépek két támadását ugyan sikerüllt visszaverniük, ám a Cyberdyne titkos telepeiről előkerülő T-800-as utolsó maradványainak felhasználásával a cég újra beindítja a kutatási programot. Ha sikerrel járnak, senki sem állíthatja meg a Skynetet és a közelgő apokalipszist.

A veszélyes terroristának bélyegzett Sarah ismét bújkálni kényszerül, ám menekülése során nem várt szövetségesre lel egy volt kommandósban, akivel együtt szállnak szembe az emberiséget fenyegető veszéllyel.

Ha egy kiválasztott magára ölti az űrgárdisták adamantit páncélzatát, kezébe veszi a villámszórót, az energiakardot, megszűnik embernek lenni. Attól a pillanattól fogva családot nem, csak rendházat ismer, s nem is közönséges halandó többé, hanem az univerzum Császárának ökle, a Birodalom védelmezője, végsőkig elszánt harcos.

Watson regénye néhány ifjú ember viszontagságainak története egy beláthatatlan és ellenséges világegyetemben, ahol a vitézség, a halál éppoly észrevétlen maradhat, mint a kóbor meteorok pora...

Johnny Cash-rajongóként muszáj volt elolvasnom az önéletrajzi könyvét. (Mint kiderült, ezen kívül írt még egy hasonló jellegű könyvet, de azt sajnos nem tudtam megszerezni.) A könyv maga több kis részből áll, az időben gyakran ugrunk előre-hátra, de ez nem nehezíti a megértést. Belegondolva nehéz dolog lenne bárkinek is a saját életéről tökéletes időrendiséggel mesélnie. A történetek így inkább egyedülállóak, gyakran tanulságosak.